[…]

Háhá. Szóval a hétvége egy hosszú hétvégében és ugyanezen idő alatt egy rövid nyaralásban merült ki. Aztat kell megasszondjam a T. elvtársaknak hogy jó volt. Az előzetes tervekkel ellentétben péntek reggel helyett csütörtök este mentünk le Poroszlóra. A MÁV kitett magáért, a vonat amivel mentünk le Nagykanizsáról ment a Keleti érintésével Miskolcra (eleve izgalmas), Keletiig sikerült negyven percet késnie, majd ehelyett hogy bejön, továbbmegy hogy ne késsen le minden létező csatlakozást, állt még húsz percet. Számolgattuk, hogy még épp elérjük a csatlakozást Füzesabonyban (és tényleg. Vele mentünk.), csak éppen az még megvárta a fél Tiszántúl csatlakozó járatait, így végül fél tízre értünk a kempingbe. A kemping jó helyen volt, 3 perc a Tiszató, 5 a pékség, szóval… mindenhol nagy fák és árnyék és borzalmasan keményre száradt föld.

Aztán este lett és reggel… Pénteken így tehát elmentünk körbenézni, délután kikötöttünk egy négyórás Tiszatavi körutazáson, szépvolt jóvolt köszönöm ennyi… nem az más. Ez abból a szempontból vala vicces, hogy a túra önmagában bbb*i drága lett volna úgyhogy ügyesen kifogtunk egy másik kétfős párt akinek szintén sok lett volna (mert csónakra fix ár van, nem személy alapján skálázódik) és így nem volt oly vészes. Érdekes arcok voltak, a srác kézilabdás, a csaj meg tantónéni. Legjobb beszólás az volt amikor a túravezető közölte, hogy “És az ott a víz tetején békalencse…” mire a kérdés “Ebből akkor mind béka lesz?” Áu, igen persze.

Este kaja az egyik kisvendéglőben (üdülésicsekk előnye, mivel kp-ért ilyen helyre az életben nem mentem volna).

Másnap -szombat- Tiszafüred, ahol semmi nincs de azért elmentünk oda meg vissza, utána fürdőzés, alvás, ilyesmi. Este kaja egy másik kisvendéglőben. Vasárnap főleg fürdőzés meg a tó közepén kiépített pallórendszer bejárása, ez is szép volt. Ja igen, mise… a templom konkrétan éppen nem dőlt össze. De a helyiek hú… szóval nálunk a PéterPálban is jó lassan énekelnek mindent (egyesek szerint “méltóságteljesen”, végülis…), itt viszont. Müezzin néni beült előre és tempójában megrendíthetetlenül kántált. Ofkorz hamisan mint állat. Cserébe papbácsinak meg egy szavát se értettem, mert hadart. Nagyon.

Este megint kaja megint jó volt.

Az elkövetkező időkben válogatott képek tűnhetnek fel a blogon mert készült pár jó fotó, csak meg kell őket dolgozni. Kérjük őrizzék meg a nyugalmukat!